Császárfa

Ez általában a botanikus mecénása volt, vagy éppen valamelyik királyi sarj, akinek kegyeit a tudós szerette volna elnyerni.
Hogy Anna Pavlovna hercegnő mivel érdemelte ki a korabeli botanikusok hódolatát, nem tudom. Az azonban valószínű, hogy ma már nem sokan emlékeznének I. Pál orosz cár lányára, későbbi holland királynéra, ha éppen nem az ő nevét viselné a legszebb távol-keleti fa, amely valaha is Európába került.
A Paulownia tomentosa, magyar nevén császárfa magvai 1834-ban jutottak el Kínából Franciaországba. A virágba boruló fák néhány évtized alatt meghódították Európát. A múlt század elején már nálunk is gyakran ültették. A 15–20 méter magasra megnövő, karcsú törzsű fa április végén – május elején csodálatos kékes virágköntösbe burkolózik. Ilyenkor lombja még alig van, annál több rajta a gyűszű alakú, 6–7 cm-es liláskék virág.
A császárfát magról (vegetatívan gyökérdugványról) aránylag könnyen szaporíthatjuk. Ovális, csúcsban végződő, számtalan apró magvat tartalmazó toktermését legjobb még ősszel begyűjteni, és tavaszig hűtőben tárolni. Természetesen a fagyoktól védett helyeken élő fákról tél végén is szedhetők. Az apró magvakat edényekbe, fenyőtűvel kevert talaj felszínére vetjük, s finomra szitált homok és tőzeg keverékével takarjuk. A vetést védett, meleg helyre – üvegházba, fólia alá – helyezzük, és megöntözzük. A kis növények két–három hét alatt bújnak ki; cserepekbe kell áttűzdelni őket. A végleges helyre való kiültetésig fagytól védett helyen tartsuk, illetve a facsemetéket telente takarjuk. A császárfa nagyon gyorsan nő, az első években nem ritkán akár 3–4 métert is. Kedveli a mély, tápanyagban gazdag, laza, jó vízháztartású talajt. Vízigényét tekintve mezofil, azaz a kisebb, rövid ideig tartó szárazságot még elviseli. Fényigényes növény: igazán jól a szabad területeken fejlődik, teljes pompájában pedig elsősorban magányos faként (szoliter) érvényesül. Klimatikus viszonyaink között szépsége, sajnos, nem tud minden évben kiteljesedni. Ugyanis inkább melegkedvelő faj, virágkezdeményei még az előző év őszén kialakulnak, így hidegebb teleken többségük elfagy. A szőlőtermő vidékeken azonban mégis érdemes megtelepíteni. Elsősorban azonban zárt udvarokba, a kertek, parkok déli lejtőire ajánljuk.

(forrás: Pomichal Richárd, www.vasarnap.com)

A császárfa egy kis kínai csoda

A harmadik világ sok országában a honos erdők területének csökkenése, az épületfa és tűzifa igény növekedése elmélyítette a szociális, környezeti és gazdasági nehézségeket.

Ezek megoldására egyebek között a vidéki lakosok részére erdőművelést javasolnak. A császárfa (Paulownia tomentosa) kiválóan alkalmas erre a célra.

Kínában 11 fajtáját használják az erdőművelésben. A mezőgazdasági területeken 2 millió hektárt telepítettek belőle.Ez a mennyiség kiegyenlítheti az épületfa, tűzifa és a takarmánynövények hiányát, másrészt javíthatja a mezőgazdasági termelés hatékonyságát, és megelőzi a további talajpusztulást.

Forrás: Wikimedia.org

A Kínai Erdészeti Akadémia (CAF) 1959-óta tanulmányozza a Paulowniát.

A császárfa hasznos tulajdonságai:

- Jól alkalmazkodik a környezethez. Megél a síkságokon és a hegyvidékeken és mindenféle talajon. A jóminőségű tápdús, a száraz sovány talajon, az erdőtalajon, a szubtrópusi agyagtalajon, a trópusi laterites talajon és a száraz sztyeppeken is. Általában jó mélyen gyökeresedik, 2 méternél mélyebbre is lehatol.

- Jól alkalmazkodik a mérsékelt a meleg és a trópusi éghajlathoz is. Fajtától függően elviseli a 20 C fok alatti fagyokat is. Legjobb azonban a 13 – 25 C fok közötti tartomány. Szélsőséges csapadékviszonyok között is megél. (500 -3000 mm/év)

- Gyorsan nő, évente 2 m magassági és 4 -5 cm átmérő gyarapodásra lehet számítani. Egyes források 6 – 8 méteres növekedést említenek, de az valószínűleg túlzás.

- Mivel mélyen gyökeresedik, nem zavarja a közelében élő termesztett növényeket.

- Javítja a mikroklímát, 20 – 50 %-kal gyengíti a szél szárító hatását. Növeli a levegő páratartalmát, így javíthatja a köztes termesztésű őszi búza, vagy a köles hozamát, ha megfelelő sűrűségben van az adott kultúrában.

- Fája könnyű és nagyon értékes. Használható bútorkészítésre, furnérlemez gyártásra, hangszerkészítésre, szobrok készítésére, épületfának.

- Ágai tűzifának használhatók, egy 10 éves fa 100 kg száraz ágat ad.

- Levében 16,2 % protein, 9,4 % szénhidrát van az értékes ásványi anyagok mellett. Ezért szolgálhat zöldtrágyaként és takarmányként is. Egy 10 éves fa 80 kg levelet ad évente.

- Gyógyhatású a levele, a virága és a kérge is.

Ha mezőgazdasági termesztés a cél, akkor 40 – 67 fát kell ültetni hektáronként. Köztes termesztés lehetséges búzával, kukoricával, gyapottal, kölessel. Nem ajánlják szezám és édesburgonya társítására, mert csökkenti azok termését. 50 fa ily módon 20 – 30 köbméter fát termel 10 éves korára.

Ha fatermelés a fő cél, akkor 200 fát ültetnek egy hektárra. Négy év után, a kezdeti kétszeri letermelést egyre csökkentik, így 10 év alatt 37 tonna fát termelhet hektáronként. Mivel a tuskói nagyon erőteljesen sarjadnak, alkalmas a "cut and coming" művelésre, amikor a sarjakat zöldtrágyának vagy takarmánynak hasznosítják. Szaporítása magvetéssel és gyökérdugványozással lehetséges.

(forrás: www.balintgazda.hu)

Néhány kép a császárfáról: